riablog

 Muszáj volt vigyorognom, ahogy belegondoltam, hogy iderángatta a nővérét titokban, hogy egy helyen nyaraljunk. Átfutott az agyamon az is, hogy Amandát milyen könnyű lenne welcome szexre csábítani, de halva született ötlet, hisz alig múlt tizennyolc, ráadásul igen csak megnehezítené a terveim a nővérével.

-          Nem olyan vigyorogni való ez az én szemszögemből, hidd el.

-          Miattam vagytok itt?

-          Nagyon úgy hiszem. A húgom a fejébe vette, hogy te fogod csúcsra juttatni. Valószínűleg több szempontból is.

Tetszett, ahogy szemrebbenés nélküli utalást tesz. Laza és őszinte. Ez tetszett a legutóbbi beszélgetésünk során is benne annyira.

-          Amanda elég ambiciózus.

-          Nem tudom, miért kellett hazudnia nekem. Amy nem megyünk el nyaralni? Olyan rég voltunk együtt és olyan jó buli lenne. – utánozta nyávogva húga hangját. – Szép.

-          Ha tudod, mire készül, nem jöttél volna.

-          Mindegy. Ez a ti dolgotok, én azért élvezni fogom ezt a hetet.

-          Nekem is az a tervem.

-          Most arra gondolsz, le kéne beszélnem a húgom, mert nem szabadna hagynom, hogy zaklasson téged. – próbált olvasni gondolataimban, sikerrel.

-          Egyszerűbb lenne valóban. Én tudok neki segíteni, meg van hozzá a kellő kapcsolatom.

-          De?

-          Ezt nem biztos, hogy hallani szeretnéd.

-          Majd azt eldöntöm én.

-          Nem különleges. Szép arca van és formás teste, de nincs benne az a plusz, amitől egy férfi majd rá gondol naphosszat, és őt képzeli a neje helyére egy unalmas éjszakán. Aranyos kislány, de egyelőre nem több. Majd talán pár év múlva.

-          Egyet tegyél meg nekem. – ült fel azonnal én pedig magamban rávágtam: Bármit!

-          Ezt soha semmilyen körülmények között ne mond el neki! Csinálja ezt hobbi szinten, apuék szponzorálják úgyis. Időközben rátalál az igazi hivatására és elfelejti ezt az egészet. Csak nem szeretném, ha bajba kerülne.

-          Nem használnám ki. – bizonygattam, hisz egyértelműen tudtam, mire gondol. – Alapelv. Elsőszámú. Nem lépek testi kapcsolatba munkával.

-          Akkor külön jó lenne, ha csak te fotóznád. – mosolyodta el magát végre.

-          A nem véletlen találkára. – nyújtottam át neki a megérkezett sörét.

-          Jobb híján. – koccintotta korsóját az enyémhez.

-          Azért nem fogsz kerülni, ugye?

-          Nem hiszem, hogy kéne. De iszonyú kellemetlen ez az egész és nagyon remélem, hogy Am nem fog a nyakadon lógni.

-          Nem hagyom magam. – ígértem. – Keresek neki valami megfelelő munkát, ennyit tudok ígérni. De előbb lapátra teszem az asszisztensem.

Láttam rajta, hogy nem akar rákérdezni, hisz nem rá tartozik, de érdekelte, mi az összefüggés.

-          Gondolom Eriktől tudja a húgod, hogy itt vagyok.

-          Elvette tőlem a névjegyed. – esett le neki is, én pedig azonnal arra gondoltam, akkor ezért nem keresett Amy engem.

-          Adhatok egy újat csak neked.

-          Nem hiszem, hogy szükség lesz rá.

-          Köszönöm, hogy nem a kizárt szót használtad. – kapaszkodtam bele a halvány reménysugárba.

-          Fogalmam sincs, miért akarsz engem fotózni. Sosem mászott az egóm az egekig.

-          Most bókolnom kéne.

-          Dehogy kéne. – nevetett harsányan. – Amúgy sem hinnék neked.

-          Többet nem hozom fel, csak finoman utalgatok majd rá.

-          Tehát úgy tervezed, még összefutunk párszor.

-          Szinte elkerülhetetlen.

-          Amy, na végre! – közeledett hátunk mögül Amanda.

-          Szia.

-          Tom? – tettetett meglepettséget gyenge színészi átéléssel, ami nagyon kínosan érintette Amyt, ez azonnal kiült az arcára.

Amanda lejáratja magát és ezzel őt is.